Magyarország legrégibb és legismertebb télűző farsangi karneválja a mohácsi busójárás. A busók fűzfából  faragott maszkot viselő alakok. A neves népművészek által faragott maszkok egyedi kivitelűek.
A busók jellegzetes ruházata a bocskor, a csizma, a fehér vászongatya, a bundájával kifordított birkabőr derékban kötéllel vagy lánccal összekötve, amelyre egy, vagy több kolomp van felaggatva, valamint a vállon viselt tarisznya.
A „szép busók” sokác népviseletbe öltözött, arcukat fátyollal eltakaró alakok.
Jellegzetes kellékeik a kereplők, a buzogányok, a hosszú fakürtök. Gyakori a díszesen kifestett mosósulyok (praćak), a vízhordófa (obramenica), „famatyi” és teknőben busó baba hordozása is.
A mohácsi busójárás 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján. 2012 óta a mohácsi busójárás hungarikumnak számít.
Farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel. A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van.
A „műsor” fő elemei: a partraszállás, amelynek során a túlparti „Szigetből” - ahogyan a helybéliek mondják (s nem helytelenül elterjedt információ szerint Kismohácsról, amely Mohács város déli, belterületi része) eveznek át ladikokon a busók.
Jelmezes busófelvonulás a Kóló térről a főtérre. Farsangi (télbúcsúztató) koporsó vízre bocsátása.
Sötétedéskor az egybegyűltek elégetik a telet máglyagyújtással és a főtéren körtáncokat járnak.
A kép háttere:

Hozzászólások
Küldd tovább
Leírás ki